A hidegen keményített, nagy rugalmasságú poliuretán hab kiváló üléspárna anyag, amelynek előnyei a jó rugalmasság, a jó égésgátlás és az alacsony költség. A nagy rugalmasságú hab tényleges gyártási folyamata során azonban számos hiba, például hab zsugorodása, hab üreges összeomlása, visszamaradó szag, rossz felület és pórusok, valamint gyenge nedvesség-hő öregedési teljesítmény gyakran előfordul. Az elmúlt években a szerző néhány feltárást végzett a gyártás gyakorlati problémáiról.
1. Habzsugorodás
A tényleges gyártás során a leggyakoribb és legnehezebben megoldható probléma a habzsugorodás. A zsugorodási jelenségnek két fő oka van, a szerszámformák és a nyersanyagok, és a kettő kiegészíti egymást.
1.1 Szerszámozási és formai szempontok
Rossz formatömítés esetén könnyen szivárgás keletkezik, így a habtest nem tudja elérni a tervezett sűrűséget, ami habzsugorodást eredményez. Zsugorodás közben a habtermék kemény széljelenséget hoz létre a megfelelő elválási vonal közelében. Megoldható a forma szájának tömítettségének javításával vagy a forma szorító erő megfelelő növelésével.
1.2 Nyersanyagok
Ha a buborékfólia fala rugalmasabb a habosítási folyamat során, és nagy mennyiségű gáz lép fel és térfogat-tágulást okoz, akkor a cellák is törés nélkül tágulnak, és a kapott buborékok nagy része zárt cella, vagyis a zárt cella aránya magas, akkor amikor a hab a Ha a test lehűl, a gáznyomás a buborékban leesik, ami a hab összehúzódását és deformálódását okozza. A szerző úgy véli, hogy erre a zártcellás jelenségre négy fő megoldás létezik.
(1) A hab pórusmérete és nyitott porozitása a katalizátor mennyiségének beállításával szabályozható. Általában az aminkatalizátorok főként az izocianát és a víz reakcióját (azaz habosodási reakciót) katalizálják, a trietilén-diamint vagy az ónorganikus katalizátorokat pedig főleg az izocianát és a poliol közötti reakció (azaz gélreakció) katalizálására használják. Ha túl sok a gélesedést elősegítő katalizátor, akkor a hab idő előtt gélesedik, a sejtfal membránja jó szívósságú és nem könnyen felszakad, zárt cellákat képez. A hab pórusméretének és nyitott cellás arányának szabályozása érdekében a gélkatalizátor mennyisége megfelelően csökkenthető a molekulaláncok növekedési sebességének csökkentése érdekében, így a buborékfilm falának rugalmassága a gázképződés csúcsán csökken. , és a zárt cellák aránya csökken.
2) A zárt cellák kialakulása a poliéter-poliolok polimerizációs fokával és elágazódásával is összefügg. Az NCO/OH reakcióban ugyanis a nagy funkcionalitású poliéter gyorsabban alkot hálószerkezetet, vagyis a kialakult sejtmembránt A fal rugalmassága nagyobb, növeli a zárt cella sebességét. A poliéter átlagos funkcionalitása csökkenthető a hab zártcellás sebességének csökkentése érdekében.
(3) A habstabilizátor mennyisége túl magas, ami miatt a cellák túl stabilak és nem nyílnak ki, ami zsugorodást eredményez. Ezért a gyártás során a habstabilizátor mennyiségének megfelelőnek kell lennie.
(4) Ha az izocianát index túl magas, ez a habos zárt cellák jelenségének súlyosbodását okozhatja, ami zsugorodást eredményez. Az izocianát indexet a gyártás során ellenőrizni kell.
2. Belül részben üreges és összeesett hab
A nagy rugalmasságú poliuretánhab gyártási folyamata során a hab részleges üregesedésének és összeesésének két fő oka van.
2.1 A gél és a hab kiegyensúlyozatlan reakciósebessége
A habosítási folyamatban a nagy mennyiségű gáz előállításának végső szakaszában a buborékfólia falának viszkozitása viszonylag nagy, de a rugalmassága gyenge. Ily módon, amikor a buborékban lévő gáz tovább növekszik, nem tudja ellenállni a fóliafal nyúlásának, ami a buborék felszakadásához vezet. A gáz eltávozása érdekében a lyukat kinyitják. Ha a habfólia fala nagy mennyiségű gáz fellépésekor felszakad, a sejtek meridiánjai és vázai nem rendelkeznek elegendő erővel, hogy megakadályozzák ezt a szakadást, és a szakadás tovább terjed, ami a teljes hab összeomlását okozza; ha a szakadás egy kis részre terjed, akkor megteszi. Ha leáll, akkor a hab részben kiválik vagy megreped. Ebben az esetben, ha a nyersanyagban lévő gélkatalizátor mennyiségét növeljük vagy a habzó katalizátor mennyiségét csökkentjük a gélesedés és a habosodási reakció közötti egyensúly javítása érdekében, a buborékfólia falának szilárdsága növelhető, ha nagy mennyiségű gáz lép fel, és a keletkező gáz mennyisége megfelelően csökkenthető, ezáltal csökkenthető a Vagy javítható az üreges vagy összeesett hab jelensége. Ez a jelenség pontosan az ellentéte a zárt cellás zsugorodás jelenségének. Ha a habzó katalizátor változatlan, és a gélkatalizátor mennyisége alacsony, könnyen előfordulhat, hogy a hab túlzott kinyílását és összeesését okozza.
2.2 A habstabilizátor mennyisége alacsony
A szilikonhab stabilizátor a poliuretán habosítási folyamat egyik nélkülözhetetlen alapanyaga. Csökkentheti a habrendszerben lévő nyersanyag-összetevők felületi feszültségét, stabilizálja a habosodási folyamatot, és finommá és egyenletessé teheti a sejteket. Amikor a rendszer alacsony viszkozitású állapotban van, lehetővé teszi, hogy a sztómafalfilm olyan vastagságúra nőjön, amely alkalmas a nyitásra, megteremtve a feltételeket a végső nyitáshoz. Ha a habstabilizátor mennyisége túl alacsony, a hab pórusainak stabilitása rossz lesz, és a pórusok idő előtt kinyílnak, ami összeesett habot vagy részleges üregesedést eredményez.
A megfelelő habstabilizátorok képesek összehangolni a cellanyitás időtartamát, ami a nagy rugalmasságú hab habzási folyamatának egyik fő folyamata, különben zárt cellás zsugorodás lép fel. A nyílásnak azonban akkor kell megjelennie, amikor a habosodási reakció és a gélesedési reakció alapvetően befejeződött és egyensúlyba kerül, vagyis amikor a hab eléri a legmagasabb pontot és a habszilárdság elbírja saját súlyát, különben a hab összeesik vagy üregessé válik.
3. A habnak visszamaradó szaga van
A habban lévő maradék szag három forrásból származhat.
(1) Ha az izocianát túl sok, a képződött habban toluol-diizocianát marad, ami szúrós szagot eredményez.
(2) Ha a nyersanyag formulában kiválasztott poliéter sok illékony anyagot tartalmaz, a habosítás után „poliéter szag” jelentkezhet.
(3) A habban lévő maradék amin katalizátor által okozott aminszag viszonylag nagy. Ennek a szagnak két módja van. Először is, a habot egy ideig magas hőmérsékleten lehet tárolni, hogy a habban lévő maradék katalizátor elpárologjon, de a gyakorlatban nehéz működtetni. Másodszor, a habrendszer kémiai reakciójában részt vevő aminkatalizátor hozzáadása csökkentheti a hagyományos aminkatalizátorok által okozott aminszagot, ugyanakkor a habköltség ennek megfelelően megnő.
4. A habos termékek felületén pórusok vannak
A habtermékek felületén léglyukak, vagy belül sötét lyukak vannak, ezeknek a jelenségeknek a következő öt oka lehet.
(1) A forma felületi minősége nem elegendő, ami befolyásolja az anyagrendszer folyékonyságát, durvává és porózussá téve a hab felületét. Ez elsősorban a forma felületi minőségének javításán, a gondos kezelésen és a jobb leválasztószer használatán múlik.
(2) Ha az anyagrendszer viszkozitása túl magas és a folyékonyság gyenge, az maradék buborékokat okoz a habtermék felületén. Ezt elsősorban a kombinált poliéter viszkozitásának csökkentésével oldják meg. A gyakorlatban a legalkalmasabb viszkozitás az 1500-1800mPa·s.
(3) Ha a gél sebessége túl gyors és az idő túl rövid a habosítási folyamat során, az anyagrendszer viszkozitása gyorsan megnő, és a folyékonyság rossz lesz, ami pórusokat okozhat a felületen. A zselés időtartamát általában 55-65 másodpercben szabályozzák. De a gél időtartama nem lehet túl hosszú. Ellenkező esetben, ha a forma tömítettsége nem felel meg a követelményeknek, az alapanyagpazarlást okoz.
(4) A kezdeti habzási sebesség túl gyors. Általánosságban elmondható, hogy miután a nyersanyag egyenletesebben van bevonva a forma aljának belső felületén, majd gyorsan felemelkedik, a hab felületi minősége jobb lesz; ha a nyersanyag nem folyik természetesen a forma felületére, majd habzik, a Lifting idáig kiterjeszti az alapanyagot, ahol nagyobb valószínűséggel keletkeznek buborékok vagy sötét lyukak. Ezért az emelési időt megfelelően meg kell hosszabbítani. Általában 10-15-ben szabályozzák. Ezt az időt azonban nagyban befolyásolja a katalizátor mennyisége és az anyag hőmérséklete, valamint a formák hőmérséklete a tényleges gyártás során. Ezért az anyag hőmérsékletét és a forma hőmérsékletét szigorúan ellenőrizni kell a gyártás során. Általában az anyag hőmérsékletét 22-24 fokon kell szabályozni.
(5) Az öntőforma kipufogónyílásának kialakítása nem megfelelő. Általánosságban elmondható, hogy a forma szellőzőnyílásainak a lehető legkisebbnek és nagyobbnak kell lenniük, és a pozíciókat a habosító forma legmagasabb pontján és a szorítóvonalon kell elosztani. A szellőzőnyílás vezetheti az anyagrendszert. A szellőzőnyílások ésszerű elosztása minimálisra csökkentheti a légbuborékok vagy a sötét lyukak képződését. Ugyanakkor a tényleges gyártás során az öntési útvonal kialakításának meg kell egyeznie a kipufogónyílások elosztásával. Nagyméretű üléspárnák gyártása során, ha az alapanyagokat egyszerre két helyre öntik, a szellőzőnyílásokat lehetőleg a két nyersanyag találkozási pontja fölé kell beállítani, hogy elkerüljük a sötét lyukak kialakulását.
5. Gyenge nedves hővel való öregedési teljesítmény
Az üléspárnahab nedves hővel szembeni öregedési teljesítménye a Volkswagen VW50180-as szabványa által megkövetelt szigorúbb teszt. Korábban főként BORA A4-es üléshab tesztelésére használták, ezt a tesztet most a JETTA üléshabra gurítják. Ez a teszt abból áll, hogy a habot 95 százalékos -100 százalékos relatív páratartalom mellett és 90 fokon tároljuk 200 órán keresztül, majd 70 fokos sütőben 50 százalékkal összenyomjuk, 22 órán át tároljuk, majd kivesszük. 0,5 óra elhelyezés után mérje ki. 15 százaléknál nagyobb.
A nedves-hő öregedési teljesítményt befolyásoló ok elsősorban az izocianát indexhez köthető.
(1) A tényleges gyártás során, amikor az izocianát index alacsony, a hab nedves hőteljesítménye romolhat.
Normál körülmények között az izocianát általános mennyiségének valamivel nagyobbnak kell lennie, mint az elméleti teljes reakcióban, és az izocianát indexe 1,05, tehát a lánchosszabbítási reakció végtermékének végcsoportja az NCO legyen.
Azaz nOCN-R-NCO plusz (n-1)HO-R'-OH→OCN-R-NHCOO-R'-OCONH-R-NCO
Ha az izocianát mennyisége kisebb, mint az elméleti mennyiség, a lánchosszabbítási reakcióval előállított makromolekula vége egy hidroxilcsoport. A hidroxilcsoportok erős hidrofilitást mutatnak, ami a hab ellenálló képességének csökkenéséhez vezet nedves-hő állapotban, azaz csökken a nedves-hős öregedési teljesítmény. Ez az oka annak is, hogy esős nyáron vagy délen magas páratartalmú és magas hőmérsékletű területeken a hab hajlamos megpuhulni és deformálódni.
(2) Ha az izocianát index magasabb, mint a normál 5 százalék vagy több, a túlzott NCO miatt, az NCO reakcióba léphet a levegőben lévő vízzel, és túl sok karbamidcsoport van a habban, ami merev habérzetet és csökkentett habérzetet eredményez. rugalmasság, ami szintén vezethet A hab nedves hő öregedési tulajdonságai romlanak.
6. Következtetés
A habhibák keletkezését elsősorban olyan tényezők befolyásolják, mint a nyersanyag képlete, a szerszámok és a forma állapota, valamint a gyártási folyamat paramétereinek szabályozása. A habhibák hatékony csökkentése érdekében különféle tényezőket átfogóan figyelembe kell venni.
